2014. június 15.

Tegnap délután megdorgáltam a Gellértet, mert az amúgy is rossz csuklómat majdnem kifordította ébredés utáni "jókedvében". 

Kora este bementem vásárolni és mire hazaértünk a férjemmel, a Flórián öltöztette a Gellértet (éppen a zoknival küzdöttek). Az én okos nagy (középső) fiam megvacsoráztatta, megfürdette az öccsét (és saját magát is) és büszkén mesélte, hogy:

"Még kiabálni sem kellett a Gellérttel, mert szót fogadott!" :)

Ahogy beléptem a szobájukba és a Flórián ott szuszakolta a zoknit az öcsi lábára, észrevett a kicsi fiam és mi volt az első kérdése?

"Anya! Jobban van a csuklód? Nem fáj már?"

Azt hiszem nő be a fejük lágya. Vagy inkább még ne kiabáljam el a dolgot? Mindegy is. Imádom őket. Olyan édesek voltak, hogy meg tudtam volna zabálni őket.