2014. február 13.

Bony kutyámat egy hónapja beköltöztettem a lakásba.

Tegnap előtt visszatettem a nyakára a bolhairtó nyakörvet. Igen ám, de az én drága egyetlen lányom olyan jó húsban van, hogy alig akarta beérni a nyakörv. Így fogyókúrára fogtam.

Nem irigylem szegényt, saját tapasztalatból tudom milyen az, amikor nem ehetsz meg mindent, amit megkívánnál.

Aznap nem kapott vacsorát (nem éheztetem, reggelit, ebédet kapott; állatvédők kíméljenek a megjegyzéseikkel!!!). Angyalom 5 percenként kikéretőzött megnézni hátha megesett rajta a szívem és adok neki pár nyüves falatot enni. Nehéz volt ellenállni azoknak a hatalmas, esdeklő boci szemeknek, de hát az Ő érdekében nem volt mit tennem...

Elvégre ha eljön a pillanat, nem biztos, hogy a kiszemelt úriember egy guruló hordóval szeretne randizni...